1.0Hűtlen hűséghttps://hutlenhuseg.cafeblog.huakinincshttps://hutlenhuseg.cafeblog.hu/author/akinincs/<P align=justify><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Az elesettséggel, a panaszkodással kapcsolatban mindig volt egy elutasítás bennem, mert azt gondoltam, hogy ha nincs valaki a helyén, ha nincs a megfelelő közegben - mert igenis, nem minden az egyénen múlik -, akkor alapjában boldogtalan, és a panaszkodása erre és arra csak tünet. </SPAN></P> <P align=justify><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Azt gondoltam, hogy az ember olyan mint a virág, amelyet ha átültetünk egy megfelelő cserépbe, akkor bizony kiteljesedik, új életre kap, és feledi az összes sérelmét.</SPAN></P> <P align=justify><SPAN style="FONT-SIZE: 14px">Ahogy "korosodom", már erősödik bennem a gyanú, hogy ez sem egészen így van. Mert ha egy frusztrált és elesett embert átültetnénk a számára ideális cserépbe, akkor egy ideig hatna az optimális élet, egy ideig a boldogság győzedelmeskedne, ám egy kis idő elteltével előjönne az ember természete, ami évek, évtizedek alatt kialakult, és bizony, sokan megmérgeznék a saját örömüket, és csak feszengenének abban az ideális közegben, amire egyébként mindig vágytak.</SPAN></P>rich