Szex a házasságban

2010 január 5. | Szerző: |


A férfi igénytelen, lusta, ezért eszébe sem jutna, de lehetősége sem lenne szeretőt tartani. Szexuális igényeit a feleségével kívánja lerendezni. Valójában a legtöbb kezdeményezése nem a feleségének szól, hanem testi igényeiből fakad. A felesége csupán eszköz ösztönei kielégítésében, vagyis a szexnek a személytelen formáját űzi – szerelmet, szenvedélyt már úgysem érez régóta.


A feleség a második gyerek, és öt év házasság után már egyáltalán nem kívánja a férjét, ezért rendszerint elhárítja annak közeledését. A férfi ügyetlen is ahhoz, hogy gyengéd udvarlással hatással legyen a nőre, rendszerint otrombán, direkt módon próbál célba érni. Ez a mentalitása erősen közrejátszott abban, hogy a felesége testileg is eltávolodott tőle.


A ritka alkalom, amikor mégis együtt vannak, vagyis néhány havonta egyszer, leginkább annak köszönhető, hogy a feleség kötelességből olykor enged, olykor neki is van testi igénye, és nem tud mindig és folyamatosan hárítani.


Azon a szinten, ami a férfinak elég, a nő nem tudja élvezni a testiséget, és ez a frusztráló és kiábrándító élmény inkább frigiddé teszi (amíg nem lobbantja lángra egy harmadik a már halottnak vélt igényeit)………….


(Akik a félrelépést pusztán erkölcsi kérdésként kezelik, azok nem válaszolják meg – mert nem ismerik – a házasságon belüli szex problematikáját – pedig ha van a szenvedésnek és a frusztráltságnak forrása, akkor ez az………..mert a félrelépés helyett arról kellene beszélni, hogy az együttélés, a másik jelenlétével való telítődés, a megszokás bekövetkezte, az izgalom, a kihívás elmúlása, a gyerekek jötte hogyan változtatja meg két ember egymáshoz való viszonyát……..hogyan jut el a testiség az izgalomtól, az udvarlástól, az előjátéktól az egészségügyi aktusig, a szeretkezéstől a rutinszerű “dugásig”….)


 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Egy volt feleség, aki most szerető szerint:

    A “hogyan” jutunk el idáig…megérne több kötetet. Feleségként még nem tudtam, hogy oda kell figyelni egymásra folyamatosan…kimondani amit érzünk, megtenni, amit gondolunk. Ezt lehet ragozni, de talán a lényeg ennyi.

  2. Fülöp szerint:

    Kedves Ex……! :)

    Igen, lehet, hogy a lényeg ennyi, de még ez sem egyszerű……..a kimondás rombolhat is, és hiába mondjuk ki, ha a másik nem bírja el a súlyát, ha nem tud helyes következtetésre jutni…………


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!